Airbnb munkacsoport III.

2020. november 24. - Garai Dóra

EBBEN A POSZTBAN A MAI, SORON KÖVETKEZŐ AIRBNB MUNKACSOPORT ÜLÉSÉNEK BESZÁMOLÓJA KÖVETKEZIK. A MAI ÜLÉS TEMATIKÁJA ALAPVETŐEN A BEÉRKEZETT LAKÓI PANASZOK ÉS JAVASLATOK MEGVITATÁSA VOLT. EZEKET A MEGHÍVOTT VENDÉGEKKEL VITATTUK MEG. A VENDÉGEINK SZŐKE LÁSZLÓNÉ ÉS SIMON JÓZSEF KÖZÖSKÉPVISELŐK, ÉS SZIKSZAI SÁNDOR KERÜLETI LAKÓ VOLTAK. AZ ÜLÉS ELSŐ FELÉBEN MEGHALLGATTUK A VENDÉGEK ÁLTALÁNOS ÁLLÁSPONTJAIT, REAGÁLVA RÁJUK, AZ ÜLÉS MÁSODIK FELÉBEN PEDIG A TÁBLÁZATON HALADTUNK, MELY A BEÉRKEZETT LAKOSSÁGI ÉSZREVÉTELEK ÖSSZESÍTÉSÉT TARTALMAZZA CSOPORTOSÍTVA.

A lakosság nevében Szikszai Sándor hangsúlyozta, hogy lakossági szemmel az emberek legfontosabb szempontja az otthon biztonsága, hogy a privát szférájába ne hatoljon be a turizmus. Meglátása szerint a lakó magára van hagyva, a hatóság jellemzően nem intézkedik, sokszor egyetlen eszköze az önbíráskodás marad. Égető szükség lenne egy olyan hatósági szegmensre, amely telefonhívásra megjelenik és intézkedik, megoldja a problémát. Egy külön erre a feladatra felhatalmazott önhkormányzati divízió megnyugtató lenne, mely adott esetben akár ki is rakhatná a rendbontókat a társasházból. A probléma ezzel csak az, hogy ilyen jogköre jelen pillanatban egyedül a rendőrségnek van, akik azonban sokszor más kerületekből idevezényelt járőrök, akik nincsenek tisztában a helyi sajátosságokkal és a helyzettel. Mivel az önkormányzat nem főnöke a rendőrségnek, így nem szólíthatjuk fel a rendőrséget intézkedésre, pedig egyértelmű lakossági elvárás, hogy akkor és ott, amikor a probléma van, orvosolva legyen a szituáció. A rendbontás és deviáns működés a következmény nélküliség alapjain növekedett ilyen mértékűvé. Sándor szerint a legtöbb probléma jellemzően a céges szinten működő, elérhetetlen szálláskiadókkal van, nem pedig a kicsiben működő kommunikatív elérhető kiadókkal. Véleménye szerint a napok számának korlátozása semmiben nem fog javítani sem a lakossági problémák tekintetében, sem a piac kifehérítésén, csupán a tisztességesen működőket hozza hátrányos helyzetbe, hiszen aki eddig sem volt szabálykövető, annak egy újabb szabály sem jelent majd akadályt. Felvetette, hogy a munkacsoport a javaslatcsomagját terjessze az országgyűlési képviselők elé, hogy ők előterjeszthessék azt az országgyűlésben, ám a munkacsoport vezetője emlékeztetett, az előző munkacsoport javaslatcsomagot is átadták Oláh Lajosnak, akinek előterjesztését az országgyűlés nem vette napirendre sem, így nagy reményeket ehhez nem kell fűzni. Nos, itt meg kell jegyeznem, ez azon ritka helyzetek egyike, amikor együtt tudok érezni Oláh Lajossal, hiszen így jár az én minden előterjesztésem is az önkormányzatnál is, pedig ellenzéki a vezetés...
Második vendégként Szőke Lászlóné közös képviselő hölgyet hallgattuk meg. Véleménye szerint azokkal az airbnb lakásokkal van a gond, melyek feketén, bejelentés nélkül működnek. A lakó magára marad problémájával, sokszor a helyzet már meg is változik, mire a hatóság kiérne. Megítélése szerint az segíthet, ha szabály születik a lakásban egyidejűleg tartozkodók számának maximalizálására.
Harmadik vendégünk, Simon József közös képviselő arról számolt be, hogy a "bulinegyed" elmúlt évei és a jelenlegi helyzet alatt a problémák maradtak ugyanazok, azonban minden ház egyedi kihívásokkal küzd, amit házanként egyedileg lehetne megoldani. Erre akkor lenne mód, ha a társasházak kezében lenne egy olyan lehetőség, hogy kapnánhak hatáskört az egyedi problémáikat házra specializáltan megoldani. Felvetése alapján érdemes lehet megvizsgálni a városképi rendelet szabályozásán keresztüli lehetőségeket is, úgymint a nyílászárók cseréi, ajtónyílások és ablakok vágása, lakások összenyitása, stb., mert ezeken keresztül akár meg is lehetne előzni egy esetleges szabálytalan működés kialakítását. József sem tartja megfelelőnek a kiadható napok számának korlátozását. Emellett említette még annak a lehetőségét, hogy a bejelentést követően a nyilvántartásba vétel határozott időre történjen, de erre sajnos jogi lehetőség nincsen, a nyilvántartásba vétel minden esetben a bejelentő önkéntes megszűntetéséig tart. (Kivéve persze ha a szabálytalan működés miatt kerül ki a nyilvántartásból, de ezt követően is kérvényezhet újra nyilvántartásba vételt.) Ugyanakkor a társasház megszabhatja társasházi határozatban akár albetétenként is, hogy ad-e hozzájárulást a működéshez, ami szerencsésebb, mint az SZMSz-ben rögzíteni, mert az bíróságon támadható, és bár Magyarországon nincs precedens jog, már született bírósági döntés a társasház ellenében, a szálláskiadó javára emiatt.
Nagy Andrea szerint érdemes az SzMSz-t úgy szabályozni, hogy nem kifejezetten vonatkozik a rövidtávú szálláskiadóra, hanem mindenkire, egyesével minden emberre, és akkor nem lehet azt mondani, hogy kisebbségi jogokat sértő. Amennyiben ezt minden lakástulajdonos aláírja, akkor az már kevésbé támadható bíróságon. Bárdi Zsuzsa szerint érdemes megvizsgálni, hogy járható út-e egy társasházi határozattal elfogadott közjegyzői okiratba foglalt rendszer, egyfajta közjegyző előtt készült magánjogi szerződés, mely azokat a szankciókat tartalmazza, mellyel a társasház élhet a szabályok megszegése esetén, vagy ha a kiadó nem tartatja be vendégeivel a rendet. Összességében azonban még mindig áll, hogy a társasházi törvény módosítása lenne a légcélravezetőbb, ami még mindig országgyűlési hatáskör.
Varga Béla a MAKE képviseletében szorgalmazza az önszabályozás kiépítését, az FMKE által kidolgozott etikai kódexhez hasonló viselkedési normák elfogadtatásával, diszpécserszolgálattal, egyfajta helyszínre kiszálló egységgel, és a lakásokba kötelezően beszerelendő zajszintmérőkkel. Javaslatai nem tartoznak az önkormányzat hatáskörébe, így mi arra kényszeríteni a szálláskiadókat nem tudjuk, a részvétel így a szálláskiadók részéről önkéntes, és ennél fogva esetleges.
Erdős Rita ismertette azt a hírt, hogy egy, a pandémiához köthető új szabályozás jelent meg az Airbnb-nél, mely szerint mivel elszaporodtak a házibulik az airbnb-s lakásokban, így szükségessé vált, hogy a járványhelyzet alatt a 25 éven aluliakat vendégként kizárják a szolgáltatásból.

Az ülés alatt a következő javaslatok fogalmazódtak meg bennem, melyet Csüllög Szilvia, a hatósági és ügyfélszolgálati iroda vezetője megvizsgál:

Az egyik a sávos korlátozás ötlete volt, mely a kiadható napok számának sávos alkalmazását jelentené egyfajta szankcionáló, ha úgy tetszik büntető rendszerként: ahol egyszer szabálytalan működést tapasztal a hatóság, ott a következő bejelentésnél már csak a kiadható napok kétharmadát kapná meg a kérvényező, a következőnél csak a harmadát, és így tovább.

Simon Józseffel egyetértve bennem is felmerülta házirendben és SzMSz-ben foglalt szabályok megsértépsének szankcionálása a közösségi együttélés szabályain keresztül.

Javaslatomra a hatósági iroda vezetője megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy akár a rendészettel, akár a polgárőrséggel egy kétoldalú megbízási szerződés kössön az önkormányzat (a zajkommandóhoz hasonló működéssel), mely alapján a rendész vagy polgárőr kiszáll a helyszínre, és ha megállapítja a szabálytalanságot, az ő közreműködésével könnyebben és nagyobb valószínűséggel vonható be a rendőrség a folyamatba.

Az ülés hátralévő részében nekifogtunk a lakossági javaslatokból összeállított táblázat feldolgozásának, melyen a jegyzői iroda még végigmegy, kiszűrve belőle azokat a dolgokat, melyre az önkormányzatnak nincs hatásköre.

A táblázatban a javaslatok problémakörök alapján voltak csoportosítva, a következő nagyobb csoportok kerültek most átbeszélésre:

1. Magánkiadó általi üzemeltetés, kontra nagybani befektető-üzemeltető

Ezen piaci szereplők arányainak befolyásolására az önkormányzatnak nincs eszköze.

2. Kiadható ágyak számának maximuma

Az eredeti kormányrendelet és a kereskedelmi törvény is szabályozza ezt a kérdéskört, amitől mint önkormányzat eltérni nem tudunk. A törvény megkülönböztet magánszálláshelyet és egyéb szálláshelyet, előbbi esetében 1 ágyas esetében minimum 8 nm tartozik, két ágyashoz 12 nm, a harmadiktól ágyanként további 4 nm. A szobák és ágyak számát is a kereskedelmi törvény határozza meg, maximum 8 szoba, 16 ággyal magtánszálláshely esetén, és maximum 25 szoba 100 ággyal egyéb szálláshely esetén. A maximálisan kiadható lakások számának tekintetében Terézváros két régióra osztva 10, illetve 20 százalékban határozza meg a szálláshely szolgáltatók arányát a társasházakban, melyet az építési szabályzatban rögzít. Félő azonban, hogy a bírósági gyakorlatot ez nem fogja kiállni, mert ez a magántulajdonnal való élés jogának korlátozása.

3. Kiadható napok számának korlátozása

A napszám korlátozást a Habitaton és a Város mindenkién kívül senki nem találta célravezetőnek.

4. -5. Makrogazdasági szempontok és szálláskiadók gazdasági érvei

A felvetések valid szempontok, de ezek is túlmutatnak a munkacsoport hatáskörén.

6. Piacfehérítés

A havonta frissített fehéren működő, bejelentett szálláskiadók listájának feltüntetése az önkormányzat honlapján, és ezek rendszeres összevetése a valósággal. Kérdésemre, hogy van-e mód arra, hogy a közös képviselők kötelezően havonta vessék össze a házaikban a listát a valósággal, kiszűrve ezzel a feketézőket, Csüllög Szilvia jelezte, hogy nincs mód, nem kikényszeríthető, mert az önkormányzat a közös képviselőket nem kényszerítheti semmire, AZONBAN a társasház beleírhatja a társasházi szerződésbe, de ezt csak a társasház mint megbízó teheti meg a megbízói szerződésben.