Garai Dóra blogja

Testületi mesék

Testületi mesék

Ki-záróra

Merengő a 2019. november 25-ei testületi 4-es napirendi pontjáról

2019. november 23. - Garai Dóra

Nos, ott tartunk, hogy péntek délután 3-kor megjött a testületi anyag a hétfői ülésre.

Közel 300 oldal, amit annak, aki nem hivatalos a tárgyalásokra, megbeszélésekre és meetingekre, ahol ezeket megvitatják, bizony töviről-hegyire végig kell olvasnia mindent, ha felelősen akar szavazni.
(Ha esetleg ez kérdés lenne, én vagyok az, aki íly módon nem értesül fontos infókról. )


Persze természetes, hogy a szemem először a záróra előterjesztések után kutatott. És amit találtam, azt végtelenül cinikus lépésnek értékelem.

Mint azt korábban nyilvánossá tettem, beadtam egy 34 oldalas, az első betűtől az utolsóig kidolgozott, jogilag és formailag támadhatatlan rendeletmódosító előterjesztést, ami semmi mást nem tartalmazott, mint hogy egész Erzsébetváros területén egységes éjféli záróra legyen.
És eztán jön a meglepetés, a 4. napirendi pontként a polgármester előterjesztése.
Hangsúlyozom, CSAK előterjesztés, tehát a nyitvatartási rendelethez HOZZÁ SEM NYÚL, ugyanúgy marad a területi diszkrimináció, és a reggelig nyitva tartás. A polgármester úr beadványa. Ő, aki személyesen, szemtől szembe, számtalan lakónak megígérte, ha megnyeri a választásokat első dolga lesz elrendelni az éjféli zárórát.
Az előterjesztés szövegében olvashatjuk, milyen súlyos terhet ró a vigalmi negyed a belső-erzsébetvárosi lakókra. A bevezető szöveg a második oldalon, a szokásos üres politikusi frázispuffogtatás, pedig a kampánynak bizony már vége. Az ígéretek, üres szavakkal, és a szavazatnyerés ideje elmúlt, mostmár teljesíteni kell a kampányígéretet, nem szövegelni. Tovább lapozva a határozati javaslatok közt már csak a forró kása kerülgetésének lehetünk szemtanúi. Nézzük tehát a polgármester által tett határozati javaslatokat:

1. „Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az üzlethelyiségek nyitvatartása terén támogatja Belső-Erzsébetvárosban az éjféli záróra bevezetését egy objektív kritériumrendszer kidolgozását követően, mely teljes körűen szabályozná, hogy milyen feltételek teljesítése esetén maradhat egy vendéglátóhely tovább nyitva.”

Ez lefordítva annyit jelent: A polgármester kezdeményezzen “konzultációkat” az “érintett felekkel, és szervezetekkel(!!!)”, hogy kidolgozzanak egy közös “objektív kritériumrendszert”. Majd valamikor kidolgoznak egy valamilyen kritériumrendszert. Amit majd valamikor bevezetnek. És aztán akkor majd valahol lesz nyugalmas éjszaka, valahol meg nem. (És akkor abba bele sem merek gondolni, milyen szervezetekre gondolt, hiszen a vendéglátós lobbi tucatjával hozza létre az egyesületeket, alapítványokat, érdekcsoportokat.) Konzultáció. Milyen ismerős szó nekünk. Mire egy ilyen konzultációba bevonandók köre feláll, a konzultáció mire lezajlik, mire abból javaslat lesz… Rengeteg idő.

  • Hogyan fordulhat elő, hogy nincs a javasolt kritériumrendszernek legalább egy csenevész terve sem mellékelve?
  • Miért nincsenek benne terminusok, és miért nincsenek benne egyáltalán konkrétumok?
És itt kell megemlítenem azt is, hogy a polgármester November 4.-én megígérte egy egyeztető kerekasztal felállítását 10 napon belül, pont ugyanerre a kérdéskörre. 18 nap telt azóta el. De egyeztetés, legalábbis olyan, ami a lakosságnak szól, és nem a befektető lobbistáknak, vagy egyáltalán amiről tudnánk, nem volt.
A második határozati javaslat szerint a polgármester kezdeményezzen “állandó egyeztetési fórumot”, és egy “döntés előkészítő testületet”, melynek javaslatai alapján tegyen javaslatot, hogy a testület mit javasoljon.

Tehát ez a szakasz is egy valamikori szavazás előterjesztésének előkészítésére utal, konkrét terminusok, és meghatározott kritériumok nélkül.

Nem ismerős ez már valahonnan? Nem ez történt az előző ciklusban is a “bulinegyed ad-hoc bizottsággal” , ami pályafutása alatt egy, azaz egy darab fejcsóválgató ülést tartott konklúziók és hatáskör nélkül? Ez semmi más, mint kibújás a feladat, a felelősség alól ahogy az előző ciklus kibújt a népszavazással, úgy a polgármester ezzel az üres előterjesztéssel. Ide nekem ötven csendbohócot, hátha le tudnak pisszegni...

Szomorúvá tesz, hogy azt érzem,ennek az előterjesztésének lényege, hogy ha fel is áll az az egyeztető testület, kidolgozzák a kritériumrendszert, akkor azt még, majd akkor, valamikor, egyszer meg is kell szavaznia a testületnek, vagy épp nem, ami korántsem lesz biztos, akkor, majd, valamikor.
A látszat azt mutatja, hogy a polgármester úr lekörmölt négy gépelt oldalt, mert meglátta az Élhető Erzsébetváros Egyesület megalapozott, kidolgozott javaslatát, és el akarta kerülni, hogy arról nyíltan színt kelljen vallania a testületnek. Ezért is vette előre a saját javaslatát, és tette hátra az egyesületét. Mert erről fognak így előbb szavazni, és ha elfogadják, akkor az egyesület rendeletmódosítója már aktualitását veszti. Szép csel, hogy amint a testület megszavazta ezt a tartalmilag teljesen üres lufi előterjesztést, a valódi rendeletmódosító, az általam beadott, amiről persze csak a 14. napirendi pontként szavaznánk, azonnal feleslegessé válik, hiszen ha tárgyalgatunk, akkor ugyebár nem rendelhetünk el közben éjféli zárást. Miért is nem lehet módosítani első körben a zárórát, és aztán javaslatot tenni, milyen kritériumrendszer legyen? Így csinálták, és csinálják továbbra is a VI. kerületben. Nálunk miért fordított a sorrend?


Én a magam részéről konzekvensen a kerületi lakók érdekét fogom képviselni a szavazatommal. És a testület le fogja szavazni a rendeletmódosítómat. De jó lenne észrevenni, hogy nekem ez nem hatalmi harc. Engem le lehet győzni. De az embereket, a választókat már aligha.

És hogy miért vagyok ilyen “rossz indulatú”? Miért nem vagyok bizakodó, hogy egyszer majd talán csak lesz záróra? Több okom is van rá:

Az egyik például az, hogy a polgármester úr úgy adta be ezt az előterjesztést, hogy tudta, én már beadtam egy zárórával foglalkozót. Mégsem szólt, hogy beszéljünk róla, vagy hogy vitassuk meg, vagy hogy “én is beadok egyet, mit szólsz?”, miközben tudja, 3 éve képviselem ezt a témát Erzsébetvárosban. Mondhatni ez a címerem. Az én véleményemet mégsem tartotta fontosnak meghallgatni, így rajtam keresztül az engem szavazataikkal támogató lakosságot sem.

Nincsenek illúzióim, a többi képviselő makacs hallgatása ezügyben szintén csak annyit jelent, fegyelmezetten meg fogják szavazni a konzultálgatást.
“Kedves lakók, addig álljatok fél lábon, míg mi itt most kicsit kezet rázogatunk, kitaláljuk, melyik érdekkör hogyan mentesülhet a záróra alól, aztán majd, majd... Hát tessék inkább örülni, hiszen lesz záróra...egyszer.
A szemem előtt pedig a plakátok táncolnak: “Zaj helyett záróra”, és társaik. Szégyen.
És mi mennyivel jobban örülnénk inkább az “ígérgetés helyett szavahihetőség” szlogeneknek.

Gyors kanyarral visszatérve az előterjesztésre, az előterjesztés 3-as és 4-es pontja nem kifogásolható, ugyanakkor tartalmilag ezek sem foglalnak magukba semmiféle cselekvést, csak további “egyeztetéseket”, “kezdeményezéseket” és “tárgyalásokat”.
Ez az előterjesztés, az ülés 4-es napirendi pontja a lakóknak semmilyen változást nem hoz a közeljövőben, és bizonytalan, hogy a távoli jövőben hoz-e egyáltalán, és milyet. Ez egy ígéret halmaz, amiből a kampány során egy milliót kaptunk. De ez már nem a kampány. Itt dönteni kell, színt vallani. Tények vannak, a tény pedig az, hogy ezzel az előterjesztéssel csak a lakókat, és egy valódi építkezés kezdetét, az egyesületünk határozati javaslatát zárják ki. Mert ez az előterjesztés így nem a beígért éjféli zárásról szól, hanem egy valamikor majd talán elkészülő, és talán majd valamikor a testület elé terjesztett, és talán majd elfogadott jól kezelhető, hasznot hozó kliensrendszer ötletének (nagy vonalakban) papírra vetéséről, aminek következtében a lakók, és a kocsmások egymás kezébe adva a kilincset járkálhatnak majd a polgármesterhez, képviselőkhöz, hivatalnokokhoz, szigorításért, engedményért… Aki jó fiú lesz annak kedvezmény lesz. Reméljük, kezet nem kell majd csókolni, és cserébe nem kérnek egyszer egy napon, (ami talán soha nem jön el), valamit.

2017. október 3-ra emlékszünk még? - ideje felidézni. Akkor szentül megfogadtuk, elég volt!

A bejegyzés trackback címe:

https://garaidora.blog.hu/api/trackback/id/tr415320804

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása